Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


01. rész

 

Huh nem gondoltam volna, hogy ilyen sok időbe telik mire ismét tudok írni pár sort. Sok volt a munka, sok volt az utazás, sok volt a felelősség, összességébe véve minden sok volt. Sokat pörgettem magamban a két már említett témát. A kerti bútor projektet nem hiszem, hogy az idén előrébb jutok. Már javában tart az ősz, nemsoká beköszönt a tél is, majd tavasszal visszatérek komolyabban. Úgyhogy, jobban nekifeküdtem ezeknek a napkollektoroknak. Így ezt a bejegyzést inkább ennek szentelem.

Jelenleg Magyarországon elég széles palettán mozognak a napkollektorok, mind választékot tekintve, mind az árakat és teljesítményt illetően. Két féle megközelítést mutatnék be, az egyik a használati meleg víz, a másik pedig a fűtésrásegítést szolgálja, mert ahogy tapasztaltam az emberek sűrűn hajlamosak összekeverni a két témát. Vegyük sorra.

A használati meleg víz előállításához a legjobb és legpraktikusabb megoldás a nyílt rendszerű napkollektorok választása. Minden féle komolyabb fúrás-faragás nélkül lehetséges egy ilyen rendszer kiépítése. Csupán némi csövezés, egy-két plusz csap beiktatása, feltenni a tetőre és elméletileg kész is. Az átmeneti időszakban és nyáron kész, a berendezés méretétől függően a 150- 600 liter 60-90 fokos meleg víz. Valljuk be ez tényleg elég, szinte bármihez. Ennyi víz nem csak a reggeli zuhanyzást állja, hanem az egész napi szükségletet. Ebbe beleérthetjük a mosógépet, a mosogatógépet, a vízforralót és még az esti fürdéshez is bőven marad meleg víz, nem beszélve a bojlerről. Ó és ha már itt tartunk a bojler, hallottam egy olyan féle okosságról, hogy a kiépített meleg vizes rendszert összekapcsolja a napkollektorral. Ezzel tulajdonképpen már létre is hoztunk egy puffer-tárolót. A 60-90 fokos napkollektor által előállított vizet, bevezetjük a bojlerbe, ami megtartja a hőt és ha melegíteni kell a vízen akkor is csak pár fokot. Tiszta praktikum. Viszont azt meg kell jegyezni hogy ezek a rendszerek nem üzemelnek egész évben. Országunk éghajlatából adódóan a téli időszak kiesik, mert amint -5 fok alá süllyed a hőmérséklet veszélyesé válik az üzemeltetés. Nem is amiatt, hogy a rendszerbe belefagy a víz, hanem a betáplálásnál a fém alkatrészek és szűk keresztmetszet miatt félő az elfagyás. Az egy körös rendszereknél szó sem eshet a fagyállóról, a kétkörös rendszereknél pedig nem ajánlott, miért etetnénk meg a tömítő szilikon gyűrűket a fagyállóval ha nem muszáj. Ez van, télre vízteleníteni kell őket. Maradjunk annyiban hogy évi 9 hónap meleg víz azért mégsem olyan rossz 1-2 éves megtérülési ráta mellett (NapkollektorBázis).

Vegyük a másikat, a fűtési részét és szerintem ez a téma többeket érdekel. És vegyük úgy hogy most, nem vesszem figyelembe a nyílt rendszereket, mert számomra az a legnagyobb visszatartó erő ezekkel szemben, hogy pont akkor nem működnek amikor a legnagyobb szükség lenne, vagyis a téli időszakban. Így inkább a zárt rendszerű, négy évszakos rendszerekről szólnék néhány szót. Nincs víztartály a tetőn, sőt még víz sincs ha úgy tetszik. Hiszen a rendszer egy speciális alacsony forráspontú folyadékkal van feltöltve, amely egy hőközvetítővel viszi el a meleget a pufferbe. Puffer, most izzadt meg a tenyerem. Mekkorára kellene tervezni, hova tenném és mennyibe kerül? Mindez attól függ, hogy mekkorát akarok kialakítani. Nyilván túl kicsi ne legyen, mert akkor hamar kihűl, de túl nagy se, mert egy 1 köbméteres tartályt meg hova tennék. Ezt mindenki magának mérje fel, vagy egy szakember biztos segíteni tud, beleszámolva a fűtőtestek számát, a lakás négyzetméterét, stb. Mondtam már hogy ezek a rendszerek egész évben működnek? (tudom, hogy igen : ) ) Oké, hogy télen a lakást fűtöm vele, de mit csináljak egy háznyi meleg vízzel nyáron. Azt mondták, hogy fűtsem vele a medencét. Milyen medencét, a szomszédét? De neki sincs! Úgyhogy az maradna, hogy nyáron egy ilyen rendszerben ki kellene takarni egy vagy 2 panelt, nehogy túlhevüljön a rendszer. Viszont az biztos, hogy egy ilyen az alap fűtéssel kombinált rendszer, jó szolgálatot tenne. Mint mindennek vannak előnyei és hátrányai. 

Még annyit, hogy az biztos ebben az őszi kifutó időszakban sokkal olcsóbban (Őszi raktárseprésbe lehet szerezni ezeket a szerkezeteket, mint majd tavasszal amikor beindul a szezon. Addig meg elfér a garázsban. Tudom ilyenkor nem a legegyszerűbb félre tenni, még két hónap a karácsony, de sosem lehet eleget spórolni így évvégére, gyorsan meg fog csappanni a családi kassza, de akkor is érdemes számolni az őszi árengedményekkel.

Vegyük az új személyes kedvencemet. Valamelyik hétvégén egy áruházban vásárlás után a feleségemmel sétálva láttam meg egy kiállításon a napelemeket. Rá is haraptam egyből. Ingyen áram ez kell nekem!! A következő bejegyzésben erről ejtenék néhány szót.

Továbbra is teljesen kezdő vagyok a témában, kérem vegyétek ezt figyelembe ezek után is. Csupán gondoltam leírom ezen témával kapcsolatos gondolataimat.